A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) elmagyarázta, hogy a Mindenható Allah szereti néhány hívő szolgáját. Közülük való: az istenfélő (at-taqiyyu): aki betartja Allah parancsait, és elkerüli az Ő tilalmait (a tilalmas, tiltott dolgokat), És szereti a világi igényektől mentest (al-ghaniyy): aki nem fordul az emberek felé igényeivel, hanem megelégszik azzal, amit a Magasságos és Fenséges Allah ad neki. És Szereti az észrevehetetlent (al-khafiyy; a nem hivalkodó, egyszerű hívő): aki alázatos és az ő Urát szolgáló; aki azzal foglalkozik, ami a hasznára lehet (majdan a Túlvilágon); aki nincs azzal elfoglalva, hogy valaki ismerje vagy dicsérettel és elismeréssel beszéljen róla.

• Ebben a hagyományban magyarázatot olvashatunk néhány olyan tulajdonságról, amelyek elnyerik Allah szeretetét a szolgái iránt. Ezek pedig az istenfélelem, az alázatosság és a megelégedettség azzal, amit Allah gondoskodva elosztott (közöttük).