Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltja, hogy az egyik muszlim ember a másik muszlim testvérét elhanyagolja, több, mint három napon át. Ha találkoznának egymással, egyikük sem köszönne és nem szólna a másikhoz. A két ilyen perlekedő fél közül az a jobb, aki igyekszik megszüntetni ezt az elzárkózást, és ő kezdi el a békesség (assz-szalám) szavával. Az al-hadzsr (elhanyagolás, tartózkodás, elvonulás) szó jelentése itt 'elhagyás önmagáért; valaki elhagyása'. Ami az Allah jogáért történő elhagyást illeti, mint például az engedetlenek, az újítók, a rossznak társainak elhagyása, ez a típus nem köthető meg időkorláttal, ez az al-hadzsban rejlő előny és haszon tárgyát képezi; letelik, ha letelt a kiváltó ok.

• Az al-hadzsr engedélyezett három napig, vagy annál kevesebb ideig, figyelembe véve az emberi természetet. Három nap után megszűnik az al-hadzsr, ennyi idő alatt a konfliktus meg kell, hogy oldódjon.
• A 'békesség' (köszönés) szavának kiválósága, hogy eltörli azon dolgokat, amelyek fájdalmasak lehetnek a lélek számára, illetve ez a szeretetre utaló jel.
• Az Iszlám buzgón int a követői közötti testvéri kötelékre és a társadalmi barátságra (al-ulfah; szeretetteljes, baráti érzés a másik iránt, amely a kölcsönös tiszteleten alapul) egymás között.