A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) megparancsolja az emberek dolgainak megkönnyítését, nem pedig azok megnehezítését a vallás és a világ minden kérdésében. Ez azokon a határokon belül értendő, amit Allah, a Magasságos megengedett és törvényileg előírt. Ez a hagyomány arra buzdítja őket, hogy jó hírt adjanak az embereknek, és ne idegenítsék el őket tőle (a vallástól).

• Egy hívőre nézve kötelező, hogy Allahért szeresse az embereket és jó dolgokra ösztönözze őket.
• Az Allah Útjára hívónak (ad-dāʿī) bölcsen kell cselekednie, hogyan közvetítse az Iszlámra hívást az emberek felé.
• A jó hír közlése boldogságot, könnyebbséget és megnyugvást okoz a (vallás felé) hívónak azért, amit az embereknek ad (a helyes útra való hívással).
• Az elriasztó beszéd idegenkedést, visszalépést és kételyeket szül az Iszlám felé hívó személy szavaival kapcsolatban.
• Allah óriási könyörülete a szolgái iránt, és Ő jóváhagyta számukra a toleráns vallást és a könnyű törvénykezést.
• A fentiekben leírt könnyítés: az, amit (az Iszlám) Törvény elhozott.