Ebben a hagyományban a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szól mindazok ellen, akikre rábízták a muszlimok bármilyen ügyének intézését - legyen szó kisebb vagy nagyobb ügyről, legyen szó általános, mindent átfogó felügyeletről, avagy kisebb, egy speciális területre korlátozódó fennhatóságról; az a vezető, aki nehézséget helyezett rájuk és nem bánt illendően velük (a muszlim közösséggel, akinek ügyét intézi); ennek következtében, a Magasztos Allah a cselekedete szerint fogja majd jutalmazni, azaz Ő is terheket fog rá róni. Ám az, aki kegyes, jóravaló módon bánik a közösséggel és könnyít terheiken, azzal szemben Allah is kegyes bánásmódot fog tanúsítani és könnyít terhein.

• Minden olyan személy számára, akit a muszlimok ügyeinek intézésével és vezetésével bíznak meg, kötelező, hogy kegyesen és jóravaló módon viselkedjen velük, amennyire képes rá.
• A jutalom (al-dzsazá) a cselekedet fajtájának a függvénye.
• A kegyesség és a szigorúság mérlege és mércéje az az, ami nem mond ellent a Koránnak és a Prófétai Gyakorlatnak (assz-Szunnah).