A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) arról tájékoztat, hogy aki azt mondja és nyelvével (szavaival) tanúságot tesz arról, hogy 'lā ilāha illā-Llāhu', vagyis: 'nincs más jogosan imádható isten Allahon kívül', és megtagad mindent, amit az emberek Allahon kívül imádnak, és mentesnek nyilvánítja magát minden más vallástól, kivéve az Iszlámot, akkor annak a pénze és a vére tiltottá válik a többi muszlim részére. Így számunkra nincs más, mint ami látható a cselekedeteiből; pénze nem vehető el, és nem ontható a vére, hacsak nem követ el olyan bűnt vagy bűncselekményt, amely az Iszlám törvényi rendelkezései szerint ezt szükségessé teszi. Allah, a Magasságos gondoskodik az elszámoltatásáról a Feltámadás Napján (Yawmu-l-Qiyāma). Ha igaz volt (a hite) az evilági életben, akkor megjutalmazza, ám ha képmutató volt, akkor megbünteti.

• A 'lā ilāha illā-Llāhu" azaz: 'nincs más jogosan imádható isten Allahon kívül' kijelentése - és minden más megtagadása, amit Allahon kívül imádnak az emberek - a feltétele az Iszlámba való belépésnek.
• A (lā ilāha illā-Llāhu) 'nincs más jogosan imádható isten Allahon kívül' jelentése: megtagadni és elutasítani mindent, amit Allahon kívül imádnak: mint például a bálványok, a sírok stb. És az istenszolgálatot (al-ʿibādatu) egyedül a Magasztosnak (Allahnak) kell szentelni.
• Aki tisztán az egyistenhit útjára tér, és láthatóan elkötelezi magát annak törvényei mellett, eszerint kell tekinteni rá addig, amíg világossá nem válik az, hogy ezeknek ellentmondó dolgot tesz.
• A muszlim pénze, vére és becsülete sérthetetlen, kivéve ha joggal történik (követelik).
• A megítélés az evilági életben a külsőleg megnyilvánuló és látható (dolgokon alapul), a Túlvilágon pedig a szándékokon és a célokon alapszik.