A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) itt arra buzdít bennünket, hogy hagyatkozzunk a Magasztos Allahra a hasznok és előnyök megszerzésében és a rossz dolgok távol tartásában úgy a földi élet, mint a Vallás ügyeit illetően. Tudnunk kell, hogy nincs senki más, aki adni tud, képes megakadályozni (valamit), ártani tud, hasznos dolgot adhat, és kizárólag a Magasztos Allah képes ezen dolgok összességére. A lehetőségeket és a kínálkozó módokat, amelyek hasznos dolgokat eredményezhetnek és az ártalmas dolgokat elűzhetik, úgy kell megtennünk, hogy őszintén és kizárólag Allahra hagyatkozunk és támaszkodunk. Ha így teszünk, a Magasztos Allah úgy fog gondoskodni rólunk, ahogyan a madárról is gondoskodik, amely reggel éhesen ered útnak, majd este táplálékkal megtelve tér vissza. A madár ezen tette a módozatok egyike, a ellátmány keresésére tett erőfeszítésben, lemondó semmittevés és lustaság nélkül.

• A tawakkul (az Allahra történő hagyatkozás) kiválósága, hogy ez az egyik legértékesebb módozat az ellátmány biztosítására.
• A tawakkul nincs ellentétben a módok és lehetőségek megcselekvésével, hiszen (a fenti hagyományban) olvasható, hogy a reggeli elindulás és visszatérés nem ellentétes az igazi és valós tawakkullal.
• Az Iszlám Törvénye (Sarí'ah) nagy gondot fordít a szív tetteire (szándék, belső elhatározás stb.), hiszen tudott, hogy a tawakkul a szív cselekedete (a lélek és az értelem együttes elhatározása).
• Ha csupán a lehetőségekhez és módokhoz ragaszkodunk, az hiányosság a vallásban, a lehetőségek és a módok elhagyása viszont hiányosság a józan ész tekintetében.